Két hete indított sorozatunk első két részében egy teaszünetnyi időre szóló nyelvtanulási, nyelvgyakorlási ötleteket gyűjtöttünk össze. Minisorozatunk záró epizódjában magával a teázással, a teaszünet és a hozzákapcsolódó étkezés kultúrájával foglalkozunk egy teaszünetnyi írásban.
Múlt héten indított minisorozatunkban egy teaszünetnyi időre szóló ötleteket gyűjtöttünk össze. Ahol lehet, időt igyekszünk nyerni. A nyelvtanulás esetében is nyerhetsz időt azzal, ha megtalálod a leghatékonyabb megoldásokat a kitűzött cél elérésére. Az itt összegyűjtött ötletek azokra a pillanatokra szólnak, amikor úgy érzed, hogy a nyelvtanulással is foglalkoznod kellene, de most egyszerűen nem fér bele. Azt a néhány percet is a hasznunkra tudjuk fordítani – és különösebb erőfeszítés nélkül -, amikor csak egy teaszünetet tartunk.
Egy teaszünetnyi időre szóló ötleteket gyűjtöttünk össze ma kezdődő minisorozatunkban. A nyelvtanulásra fordítandó idővel nem lehet és nem érdemes spórolni. De „sok kicsi sokra megy” jeligére azt is a hasznunkra tudjuk fordítani, ha időnként csak néhány percet tudunk szánni arra, hogy az adott napon is elérjük az aznapi nyelvtanulási célkitűzésünket.
Mi lesz, ha …? Mi lenne, ha …? Mi lett volna, ha …? – Nagyon komoly kérdések, és nagyon játékosak is tudnak lenni, attól függően, hogy milyen helyzetben tesszük fel őket. Ha a munkaterületeiden vagy emberi kapcsolataidban használod az angol nyelvet, akkor nagyon hamar kiderül, hogy a feltételes mód használata elengedhetetlen.
Jön a nagy jégtörő! Magyarul nem ez a megfelelő szó, de egy olyan témával foglalkozunk ma, amit angolul társalgási „ice breaker”-nek, azaz jégtörőnek szokás hívni. Nincs kínos csend a beszélgetésben, ha angolul is elő tudod rántani a több-évszázados joker kártyát: az időjárást.
Mögöttünk a 2025-ös év kétharmada. Nagy eséllyel már ismerjük azt a szót vagy szókapcsolatot, amit év végén a 2025-ös év szavaként fognak közzétenni.

Mi mindent tanultam a japánoktól?

Az első szakdolgozatomat jó pár évvel ezelőtt Japánról, a nemzetköziesedés – azaz kokusaika [国際化] (magyar fonetikával: kokuszajka) – folyamatáról írtam. Ennek keretében az ország és az ott lakók számos erényét és egyben a nyitási szándékokat hátráltató, az igazi nyitottságot akadályozó tényezőket is igyekeztem feltárni. Ebből szeretnék néhány gondolatot átadni.

Bővebben

To use or not to use the/an article

A névelő viszonyszó. Nem lehet önálló mondatrész, nem toldalékolható, és többnyire hangsúlytalan. Megelőzi a főnevet vagy a főnévi szerkezetet vagy a főnévi névmást. Alapvetően a határozottság és a határozatlanság, az egyediség és az általánosság, az ismertség és a nem ismertség közötti kontrasztot fejezi ki.

Bővebben

WHAT ABOUT NOUNS?

A főnév olyan alapszófajú szó, amely élőlényt vagy élettelen tárgyat vagy gondolati, elvont dolgot, illetve ezek fogalmát jelöli. Fontos építőeleme a mondatnak. A valóban létező vagy ilyennek gondolt élőlények és tárgyak nevei a konkrét, míg a fogalmak, gondolati jelenségek, cselekvések, tulajdonságok, állapotok megnevezései az elvont kategóriájába tartoznak.

Bővebben
Scroll to Top