Nézzük a három kérdésünket, amelyekre a kutatásunkban a választ kerestük:
Az üzleti nyelvképzésben résztvevő hallgatóink kommunikációs hajlandósága milyen szinten van?
Nagyon érdekes eredmény, hogy ugyanannyi hallgató (42%) rendelkezik alacsony és átlagos kommunikációs hajlandósággal. A kutatásban résztvevők 16 százalékáról derült ki, hogy magas a hajlandósággal kommunikálnak angolul. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy nem annyira merünk angolul beszélni.
A kommunikációs önbecsülés és a szorongás hogyan befolyásolja a kommunikációs hajlandóságot?
A hallgatóink kommunikációs szorongása átlagosnak bizonyult. A hallgatóink leggyengébb pontja az önbecsülésük, ami nagyon alacsonynak mondható. A korrelatív analízis alapján kiderült, hogy a legerősebb pozitív összefüggés a hajlandóság és az önbecsülés között mutatható ki, ami azt jelenti, hogy a kommunikációs hajlandóságot leginkább az befolyásolja, mit gondolunk magunkról, milyen jól tudunk kommunikálni. Tehát, a leginkább az dönti el, hogy megszólalunk-e, hogy mennyire tartjuk magunkat kompetensnek.
A hallgató angol nyelvi tudásszintje milyen mértékben befolyásolja a kommunikációs hajlandóságot?
Ami az angol nyelvi szint és hajlandóság összefüggéseit illeti, a hallgatóink átlagos szintje B1, az r=0.48 korreláció pedig azt mutatja, hogy minél magasabb szinten van valaki, annál hajlandóbb megszólalni.
Az eredmények nagy meglepetésünkre, korábbi amerikai kutatások eredményeivel megegyeznek (MacIntyre 1996, 2004 és McCroskey 1977, 1990) valamint egy magyar kutatás (Nagy 2005) is hasonló korrelációkat eredményezett, ami azt jelentheti, hogy az eredmények a céges nyelvoktatásban résztvevő magyar hallgatókra általánosan jellemző lehet.
Mit jelent ez nekünk, nyelvtanároknak és cégeknek, a HR-nek és a vezetőknek?
Minden lehetőséget megragadva bátorítanunk kell a hallgatóinkat, annak érdekében, hogy növeljük az önbizalmunkat. Ha egy megbeszélésen vagy egy prezentáción jól teljesít a kollégánk, akkor dicsérjük meg, adjunk pozitív visszajelzést a teljesítményére. Egyetlen alkalmat se hagyjunk ki! Mindenki örül a pozitív megerősítésnek és így nem csak jót cselekedtünk és másnak esetleg szebbé tettük a napját, hanem a miénk is szebb lett!
Ha ez most esetleg túl spirituálisan hangzott, a lényeget szerintem mindenki érti. Azon túl, hogy a céges nyelvképzésben résztvevő tanárok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hallgatók önbizalma növekedjen, a finanszírozó vállalatnak is érdekében áll, hogy minden eszközzel bátorítsa, dicsérje a képzésben résztvevő kollégákat.
Források:
- MacIntyre, P.D. (1994). Variables underlying willingness to communicate: A casual analysis. Communication Research Reports, 11.
- McCroskey, J. C., Richmond V. P.,(1977). Studies of the Relationship between Communication Apprehension and Self- Esteem. Human Communication Research, 3 Number 3.
- McCroskey, J. C., Richmond V. P. (1990). Willigness to communicate: A cognitive view. Journal of Social Behaviour and Personality Volume 5, No.2
- Nagy Borbála Cecília (2005). Az egyéni kommunikációs jellemzők szerepe a haladószintű nyelvtanulók esetében. Magyar Pedagógia, 105
Cikksorozatunk korábbi részei:
• Angolul a munkahelyen 2.: Lehet, hogy nem mindegy, kihez kell hozzászólnunk?
• Angolul a munkahelyen 3.: Hogyan mérhetjük a kommunikációs hajlandóságot?
• Angolul a munkahelyen 4.: Kik beszélnek a bátrabban angolul? A nők vagy a férfiak?
• Angolul a munkahelyen 5.: Felmérésünk eredményei
• Angolul a munkahelyen 6.: A megbeszélés a legnagyobb mumus?
• Angolul a munkahelyen 7.: A kommunikációs szorongás és önértékelés eredményei
• Angolul a munkahelyen 8.: A nyelvtudás és önbecsülés közötti összefüggés