Blog

Lassan hat éve annak, hogy a MundART Online Wörterbuch az adott év legkedveltebb internetes tájnyelvi lexikonjaként ismert lett. Készítői a 77 települést magában foglaló Stájer vulkánvidék nyelvjárási sajátosságainak bemutatását tűzték ki célul.
Előfordult már veled, hogy családi vacsorán nem tudtál felszabadultan ünnepelni, mert azon járt az eszed, hogy másnap fontos megbeszélésed lesz? Megtörtént már veled az, hogy nagyon járt az agyad valamin útközben és nem is emlékeztél rá, hogyan értél haza? Volt már úgy, hogy gondolkodás nélkül odavetettél egy ingerült választ a kérdésre, és utólag megbántad? Ha ismerősek a fenti helyzetek, akkor neked is szól ez a bejegyzés.
Nyelveket elsősorban nem azért tanulunk és tanítunk, mert muszáj, hanem mert sok örömet tartogat számunkra. Persze nyilvánvaló, hogy a boldoguláshoz, az érvényesüléshez, a munkavállaláshoz vagy a kapcsolatépítéshez elengedhetetlen megfelelően kommunikálni, de gondolataink minél pontosabb megfogalmazása mindezeken messze túlmutathat: boldogságunk, önkifejezésünk forrása, alkotótevékenységünk és emberi kötődéseink kulcsa lehet.
Az idei év különleges a nyelviskolánk életében, hiszen idén 25 évesek lettünk! A 2017. júniusban megtartott Fast English szakmai napon, megünnepeltük az évfordulónkat. 25 év, 25 x 12 hónap, 25 x 365 nap és elképesztően sok emlék, Veletek! Köszönjük! 🙂
Az egyik haladó csoportomban nagyon pengék a hallgatók magyarból. Kinek magyar feleség, kinek magyar barátnő vagy barát adatott, és akad köztük olyan, aki Magyarországon járt egyetemre. Egyébként brazil, francia, kazah és orosz származásúak.
Mitől működik jól egy csoport? Mitől sikeres egy tanulási (tanítási) folyamat?

Make the most of Netflix

This weekly tip is for Netflix users and for those who are wondering whether it would be a good move to get a Netflix subscription. We have found a Google novelty that came out this February, called LLN, which stands for Learning Languages with Netflix.

Bővebben

Mi mindent tanultam a japánoktól?

Az első szakdolgozatomat jó pár évvel ezelőtt Japánról, a nemzetköziesedés – azaz kokusaika [国際化] (magyar fonetikával: kokuszajka) – folyamatáról írtam. Ennek keretében az ország és az ott lakók számos erényét és egyben a nyitási szándékokat hátráltató, az igazi nyitottságot akadályozó tényezőket is igyekeztem feltárni. Ebből szeretnék néhány gondolatot átadni.

Bővebben
Scroll to Top