Blog

Nyelveket elsősorban nem azért tanulunk és tanítunk, mert muszáj, hanem mert sok örömet tartogat számunkra. Persze nyilvánvaló, hogy a boldoguláshoz, az érvényesüléshez, a munkavállaláshoz vagy a kapcsolatépítéshez elengedhetetlen megfelelően kommunikálni, de gondolataink minél pontosabb megfogalmazása mindezeken messze túlmutathat: boldogságunk, önkifejezésünk forrása, alkotótevékenységünk és emberi kötődéseink kulcsa lehet.
Az idei év különleges a nyelviskolánk életében, hiszen idén 25 évesek lettünk! A 2017. júniusban megtartott Fast English szakmai napon, megünnepeltük az évfordulónkat. 25 év, 25 x 12 hónap, 25 x 365 nap és elképesztően sok emlék, Veletek! Köszönjük! 🙂
Az egyik haladó csoportomban nagyon pengék a hallgatók magyarból. Kinek magyar feleség, kinek magyar barátnő vagy barát adatott, és akad köztük olyan, aki Magyarországon járt egyetemre. Egyébként brazil, francia, kazah és orosz származásúak.
Mitől működik jól egy csoport? Mitől sikeres egy tanulási (tanítási) folyamat?
A naptár szerint ugyan még tél van, hidegek és sötétek a kora reggelek, de a levegőben már érezzük a tavasz illatát, ami új erővel és új reményekkel tölt el mindannyiunkat.

Mi mindent tanultam a japánoktól?

Az első szakdolgozatomat jó pár évvel ezelőtt Japánról, a nemzetköziesedés – azaz kokusaika [国際化] (magyar fonetikával: kokuszajka) – folyamatáról írtam. Ennek keretében az ország és az ott lakók számos erényét és egyben a nyitási szándékokat hátráltató, az igazi nyitottságot akadályozó tényezőket is igyekeztem feltárni. Ebből szeretnék néhány gondolatot átadni.

Bővebben

To use or not to use the/an article

A névelő viszonyszó. Nem lehet önálló mondatrész, nem toldalékolható, és többnyire hangsúlytalan. Megelőzi a főnevet vagy a főnévi szerkezetet vagy a főnévi névmást. Alapvetően a határozottság és a határozatlanság, az egyediség és az általánosság, az ismertség és a nem ismertség közötti kontrasztot fejezi ki.

Bővebben

WHAT ABOUT NOUNS?

A főnév olyan alapszófajú szó, amely élőlényt vagy élettelen tárgyat vagy gondolati, elvont dolgot, illetve ezek fogalmát jelöli. Fontos építőeleme a mondatnak. A valóban létező vagy ilyennek gondolt élőlények és tárgyak nevei a konkrét, míg a fogalmak, gondolati jelenségek, cselekvések, tulajdonságok, állapotok megnevezései az elvont kategóriájába tartoznak.

Bővebben
Scroll to Top