Blog

It’s March 21st, so SPRING is officially here. We have prepared for you a bunch of ...
Kommunikációs hajlandóság vs. szorongás avagy miért nem merünk megszólalni angolul? 9.rész Az elmúlt hetekben arról számoltam be nektek, hogy a Fast English-nél, a céges nyelvképzésekben résztvevő hallgatók körében, 185 fővel, végeztünk egy kutatást, ahol arra kerestük a választ, hogy miért nem merünk megszólalni angolul.
Kommunikációs hajlandóság vs. szorongás avagy miért nem merünk megszólalni angolul? 8.rész Az elmúlt hetekben arról számoltam be nektek, hogy a Fast English-nél, a céges angol nyelvképzésekben résztvevő hallgatók körében 185 fővel végeztünk egy kutatást, ahol arra kerestük a választ, hogy miért nem merünk megszólalni angolul.
Kommunikációs hajlandóság vs. szorongás avagy miért nem merünk megszólalni angolul? 7.rész Az elmúlt hetekben arról számoltam be nektek, hogy a Fast English-nél, a céges nyelvképzésekben résztvevő hallgatók körében (185 fő) egy kisebb kutatást végeztünk annak felderítésére, hogy miért nem merünk megszólalni angolul. Vizsgáltuk a kommunikációs hajlandóság, a szorongás, az önbecsülés és a nyelvi szint közötti összefüggéseket.
Kommunikációs hajlandóság vs. szorongás avagy miért nem merünk megszólalni angolul? 6.rész Az elmúlt hetekben arról számoltunk be, hogy a Fast English-nél, a céges nyelvi képzésekben résztvevő hallgatók körében (185 fő) egy kisebb kutatást végeztünk annak felderítésére, hogy miért nem merünk megszólalni angolul. Vizsgáltuk a kommunikációs hajlandóság, a szorongás, az önbecsülés és a nyelvi szint közötti összefüggéseket. Ha érdekel benneteket a téma elméleti háttere, a korábbi bejegyzésekben megtaláljátok (a cikk alján belinkeltük).
Kommunikációs hajlandóság vs. szorongás avagy miért nem merünk megszólalni angolul? 5.rész Ahogy az előző hetekben beszámoltam nektek, a Fast English-nél céges nyelvképzésben résztvevő 185 hallgató körében egy kisebb kutatást végeztünk annak felderítésére, hogy miért nem merünk angolul megszólalni.

Mi mindent tanultam a japánoktól?

Az első szakdolgozatomat jó pár évvel ezelőtt Japánról, a nemzetköziesedés – azaz kokusaika [国際化] (magyar fonetikával: kokuszajka) – folyamatáról írtam. Ennek keretében az ország és az ott lakók számos erényét és egyben a nyitási szándékokat hátráltató, az igazi nyitottságot akadályozó tényezőket is igyekeztem feltárni. Ebből szeretnék néhány gondolatot átadni.

Bővebben

To use or not to use the/an article

A névelő viszonyszó. Nem lehet önálló mondatrész, nem toldalékolható, és többnyire hangsúlytalan. Megelőzi a főnevet vagy a főnévi szerkezetet vagy a főnévi névmást. Alapvetően a határozottság és a határozatlanság, az egyediség és az általánosság, az ismertség és a nem ismertség közötti kontrasztot fejezi ki.

Bővebben

WHAT ABOUT NOUNS?

A főnév olyan alapszófajú szó, amely élőlényt vagy élettelen tárgyat vagy gondolati, elvont dolgot, illetve ezek fogalmát jelöli. Fontos építőeleme a mondatnak. A valóban létező vagy ilyennek gondolt élőlények és tárgyak nevei a konkrét, míg a fogalmak, gondolati jelenségek, cselekvések, tulajdonságok, állapotok megnevezései az elvont kategóriájába tartoznak.

Bővebben
Scroll to Top