Blog
Az első szakdolgozatomat jó pár évvel ezelőtt Japánról, a nemzetköziesedés – azaz kokusaika [国際化] (magyar fonetikával: kokuszajka) – folyamatáról írtam. Ennek keretében az ország és az ott lakók számos erényét és egyben a nyitási szándékokat hátráltató, az igazi nyitottságot akadályozó tényezőket is igyekeztem feltárni. Ebből szeretnék néhány gondolatot átadni.
Nyelviskolánk az évadot egy közös bográcsozással zárta a Római-parton, a Két Rombusz udvarán...
A névelő viszonyszó. Nem lehet önálló mondatrész, nem toldalékolható, és többnyire hangsúlytalan. Megelőzi a főnevet vagy a főnévi szerkezetet vagy a főnévi névmást. Alapvetően a határozottság és a határozatlanság, az egyediség és az általánosság, az ismertség és a nem ismertség közötti kontrasztot fejezi ki.
A főnév olyan alapszófajú szó, amely élőlényt vagy élettelen tárgyat vagy gondolati, elvont dolgot, illetve ezek fogalmát jelöli. Fontos építőeleme a mondatnak. A valóban létező vagy ilyennek gondolt élőlények és tárgyak nevei a konkrét, míg a fogalmak, gondolati jelenségek, cselekvések, tulajdonságok, állapotok megnevezései az elvont kategóriájába tartoznak.
223 summer recipes – part II
augusztus 7, 2022
A few days ago we posted part one of our two-part mini series on summer recipes…
Beat the heat
július 24, 2022
Have you had enough of the sun? Have you found a blanket-size free spot in the shade? Do you feel like sitting back and having a crossword siesta?
Ice cream, yellow pigs and justice
július 17, 2022
What is common in peach ice cream, yellow pigs, emojis, tattoos and international justice? Isn’t it obvious? We celebrate them on the same day every year.
