A fenti sorok Meik Wiking könyvében olvashatók, melynek címe: Hygge, a dán életérzés, amely boldoggá tesz. E kötet decemberben akadt a kezembe, s mivel annyira magával ragadtak az átlapozásakor elém táruló képek és szövegtöredékek, valamint az egész kiadvány látványa, tapintása és illata, hogy ezzel ajándékoztam meg magam a születésnapomra.
A történethez az is hozzátartozik persze, hogy kutatásaim és érdeklődésem külön szegletét jelenti az észak-európai országok nyelveinek, irodalmának, kultúrájának és társadalmának vizsgálata, életmódbeli sajátosságaik feltérképezése. Nagyon is érdekelt hát, mi újat tudhatok meg a dánokról, és természetesen, rajtuk keresztül, önmagunkról.
A könyv csodálatos és szívmelengető, rendkívül inspiráló és életörömre hangoló. A remek magyar fordítást egyébként Vágó Nándor készítette. Az a fajta olvasnivaló, ami lapról lapra jobb kedvre deríti az olvasót, és ez az a mozzanat, ami egy szintén friss filmélményemmel rokonítja.
Amint időnk engedte, elmentünk megnézni a Paddington 2-t. Az első nagyfilmet ugyanis, amit Michael Bond kismackójának történetei ihlettek, igazán ötletesnek, szerethetőnek és jópofának találtuk. Az alkotók az újabb kalandok mozivászonra álmodása mentén – hihetetlenül gazdag fantáziával, lenyűgözően sokrétű kreativitással, gyönyörűen aprólékos kidolgozással, továbbá sziporkázó színészi alakításokkal –, ugyanazt a meghittséget, azt a ’hyggelig’ időtöltést ajándékozták nekünk, amiről a korábban említett könyv szerteágazóan és színesen mesél.
Akinek tehát egy hosszú januári hideg nap estéjén szüksége van útmutatásra a mindennapok széppé varázsolásához, az adott pillanat valódi megragadásához, az mindenekelőtt ebből a filmből és ebből a könyvből (is) próbáljon meg erőt meríteni.
Vid Gabriella
https://gudeguild.wordpress.com/2018/01/14/paddington-hygge/
(Illusztráció: Hampton Associates)
(Fotó: Vid Gabriella)