
Ha ismered azt az izgatottságot, amikor – rátalálva egy számodra érdekes/hasznos podcast-ra, oldalra vagy youtube csatornára – meglátod, hogy többszáz epizód vár rád, akkor olvass tovább.
Ha megnyitsz egy böngészőt és beírod a mai dátumot, négy féle eredményt kapsz: - amelyik megmondja, hogy szeptember 29. az idei év 273. napja, - amelyik a mai horoszkópoddal igyekszik lekötni a figyelmedet, - amelyik felsorolja, hogy mi történt szeptember 29-én az emberiség történelme során, - és van egy nem könnyen felbukkanó találat – mi ezt szeretnénk ma a figyelmedbe ajánlani.
Néha nem könnyű rászánni magunkat a nyelvtanulásra. Sokunknak ismerős az a frusztráció, amikor eltervezzük, majd átütemezzük, majd újra átütemezzük, hogy mikor is látunk munkához. Egy filmben hangzott el az a bölcs mondat, hogy ha valamit “egy szép napon” szeretnénk majd megtenni, azt a dolgot nagy valószínűséggel egész életünkön át halogatni fogjuk. Úgyhogy érdemesebb egy naptárral leülnünk a tervezéshez.
Az Oxford Dictionaries minden évben kihirdeti az Év Szavát. A győztes szó vagy szókapcsolat általában az adott naptári év legjelentősebb eseményéhez vagy a legjellemzőbb trendhez kapcsolódik.
Az időjárás szóban a ’járás’ arra utal, hogy egymást váltva jön-megy a jó idő és a rossz idő. Az utóbbi hetekben ebből a változatosságból semmit sem tapasztalhattunk. De ez nem hír… Ha figyelmen kívül hagyjuk, amit az ablakon kinézve látunk, és egy falinaptárra nézünk, már egy őszies kép jelzi, hogy a naptári nyárnak vége.


KEEP CALM et parlez Franglais
március 3, 2020
English is full of French words and expressions …

Make the most of Netflix
február 28, 2020
This weekly tip is for Netflix users and for those who are wondering whether it would be a good move to get a Netflix subscription. We have found a Google novelty that came out this February, called LLN, which stands for Learning Languages with Netflix.

Instant Quiz
február 25, 2020
An instant „DID YOU KNOW” quiz for advanced learners of English: >>> see image <<<


Mi mindent tanultam a japánoktól?
február 13, 2020
Az első szakdolgozatomat jó pár évvel ezelőtt Japánról, a nemzetköziesedés – azaz kokusaika [国際化] (magyar fonetikával: kokuszajka) – folyamatáról írtam. Ennek keretében az ország és az ott lakók számos erényét és egyben a nyitási szándékokat hátráltató, az igazi nyitottságot akadályozó tényezőket is igyekeztem feltárni. Ebből szeretnék néhány gondolatot átadni.