Enni és inni – bárhol, nem akármit

Nyelveket elsősorban nem azért tanulunk és tanítunk, mert muszáj, hanem mert sok örömet tartogat számunkra. Persze nyilvánvaló, hogy a boldoguláshoz, az érvényesüléshez, a munkavállaláshoz vagy a kapcsolatépítéshez elengedhetetlen megfelelően kommunikálni, de gondolataink minél pontosabb megfogalmazása mindezeken messze túlmutathat: boldogságunk, önkifejezésünk forrása, alkotótevékenységünk és emberi kötődéseink kulcsa lehet.

A nyári élmények, úti kalandok, gasztronómiai élvezetek teljesebbé tételéhez is érdemes elsajátítani néhány olyan kifejezést, melyeknek igazi jelentését, illetve jelentőségét jellemzően nem a szótárakból vagy a nyelvórákon tanulhatjuk meg.

Ausztriában jó tudni, hogy a Buschenschank a helyi/termelői borkimérés, de tágabb értelemben olyan étterem/vendéglátóhely, ahol mindent a saját vagy a szomszédos gazdaság(ok)ban termeltekből/termesztettekből készítenek, tehát vásárolt dolgot nem szolgálnak fel.

Csehországban érdekes, hogy minden sörözőhöz (pivnice) saját pivovar, azaz sörfőzde tartozik, és ennek köszönhetően egy helyen csak egy sörmárkát, azon belül viszont több fajtát tartanak.

Szlovéniában az éttermek (restavracija) hangulatosabb, családiasabb formájának, a fogadóknak gostilna a neve.

A svéd konyha bőséges és gazdaságos terítéke a smörgåsbord vagyis svédasztal (eredetileg ’vajas kenyeres’ vagy ’szendvicses’ asztal) nemcsak Svédországhoz köthető szokás vagy ötlet, hanem általános skandináv, illetve észak-európai tálalási mód. Finnországban például a seisova pöytä (’álló asztal’), Norvégiában viszont a koldtbord (’hideg asztal’) szókapcsolattal utalnak rá.

A sort, természetesen, a végtelenségig lehet folytatni, és kíváncsian várjuk, hogy ki mivel bővítené ezt az ízelítőnek szánt rövidke listát.

Addig is: Jó étvágyat!

Vid Gabriella

Legutóbbi bejegyzések

Scroll to Top