Blog

An instant "DID YOU KNOW" quiz for advanced learners of English: >>> see image <<<
Adózási tudnivalók!
Az első szakdolgozatomat jó pár évvel ezelőtt Japánról, a nemzetköziesedés – azaz kokusaika [国際化] (magyar fonetikával: kokuszajka) – folyamatáról írtam. Ennek keretében az ország és az ott lakók számos erényét és egyben a nyitási szándékokat hátráltató, az igazi nyitottságot akadályozó tényezőket is igyekeztem feltárni. Ebből szeretnék néhány gondolatot átadni.
Nyelviskolánk az évadot egy közös bográcsozással zárta a Római-parton, a Két Rombusz udvarán...
A névelő viszonyszó. Nem lehet önálló mondatrész, nem toldalékolható, és többnyire hangsúlytalan. Megelőzi a főnevet vagy a főnévi szerkezetet vagy a főnévi névmást. Alapvetően a határozottság és a határozatlanság, az egyediség és az általánosság, az ismertség és a nem ismertség közötti kontrasztot fejezi ki.
A főnév olyan alapszófajú szó, amely élőlényt vagy élettelen tárgyat vagy gondolati, elvont dolgot, illetve ezek fogalmát jelöli. Fontos építőeleme a mondatnak. A valóban létező vagy ilyennek gondolt élőlények és tárgyak nevei a konkrét, míg a fogalmak, gondolati jelenségek, cselekvések, tulajdonságok, állapotok megnevezései az elvont kategóriájába tartoznak.

Mi a baj a céges nyelvoktatással?

Mára az idegen nyelv létfontosságúvá vált az üzleti életben, az angol nyelv nélkül szinte lehetetlen elhelyezkedni. Az egyetemekről ugyan nyelvvizsgával jönnek ki a frissen végzettek, de még a szakmailag magasan képzett alkalmazottakat tekintve is gyakran felmerül az igény, hogy nyelvileg képezzék őket. Aki valaha foglalkozott céges nyelvi képzésekkel, meg fogja erősíteni, hogy nem könnyű feladat a hatékony oktatás kivitelezése.

Bővebben
Scroll to Top